Én azt álmodtam, hogy megyek estefelé haza. Messze vagyok az otthonomtól rengeteget gyaloglok, fura emberekbe ütközök útközben, de nem beszélek velük mindet otthagyom. Vannak kutyák is, meg fura gépezetek is itt ott. Felszállok egy régimódi (távolsági)buszra, ami reményeim szerint hazavisz, nem beszélek senkivel. A busznak mindenféle akadályt kell kikerülnie és olyan utakon megy, amegyek elég veszélyesek, pélgául eszméletlen lejtőn és éles kanyarokban. A busz amig a városon belül megy addig egyáltalán nem nyugott az útja, például van egy ember (kabátban) aki széttárja a kezét és eléáll. (A városiakra jellemző a bűnözés. Senki sem kedves.) Azután erdőben megy tovább a busz...

(Megjegyzés: nincs honvágyam, mert itthon vagyok)

Köszönöm álomfejtését: Alex

Kedves Alex!

Az est egy időszak vége, talán a jelenlegi életstílusod változtatásának küszöbén állsz. Messze vagy az otthonodtól, ergo nem érzed magad otthonosan abban, amiben épp vagy. Az emberek egy-egy tulajdonságaid, jellemzőid, amik talán előrehaladásodat akadályozták eddig. A busszal utazás megint csak a két élet közötti küszöböt jelenti. Akadályok a múltadban előtted tornyusoló gondok vagy éppenséggel akadályok, a kanyargós út például felesleges utat jelöl.
Minden, amit álmodunk, a tegnap szüleménye, tehát ma már lehet, hogy nem álmodsz felesleges kerülőket, mert jól cselekszel, de ezt a múltban nem mindig tetted így. A lejtő nem éppen pozitív dolog, minden, ami „lent” van, az ösztönlényünk eluralkodását jelöli, nem az ész diadalát. Bár a női ént nem ösztönnel jelölik, hanem érzékenységgel, az ész és érzékenység „fent” van, a vágyak, ösztönök, vagy egyáltalán, amik nem jó érzéssel töltenek el, azok lent.

Írod, hogy a városiak bűnöznek. Ez bűntudatot jelölhet, ugyanis minden ember, aki az álmodban szerepel, mégha ismerős is, egy-egy olyan tulajdonságot jelöl, amit birtokolsz, birtokoltál vagy amit birtokolnál. Be kell látnod, hogy nem helyesen tettél dolgokat.

Az erdő ennek épp ellenkezője. Beléptél a női éned birodalmába, azaz felismerted az érzések hatalmát. Ez még lehet, hogy nem tudatosult benned, de egy szinttel megemelte énedet. A férfiban ugyanúgy jelen van a nő, mint a nőben a férfi, és nincs csak férfi vagy csak női oldalunk. Ahogy érezted is álmodban, azzal, hogy beléptél ide, minden olyan nyugodt lett, legalábbis ehhez képest a város csupa nyugtalanság, veszély volt.
Ez ellen még lehet, hogy harcolsz, de tudnod kell, ez nem rosszat jelent, hanem a teljesség felé vezető utat.
Meg kell tanulni másokkal megértően viselkedni, minden csak hozzáállás kérdése, de ha ösztönből cselekszünk, akkor hibázunk.

A honvágy, ahogy fogalmazod, nem biztos, hogy a fizikai helyünk megtalálása, hanem való énünk felfedezése. Ha megtalálod magad, többé nem számít, hol élsz (talán csak az, hogy kivel).